Béta-karotin az A-vitamin provitaminja
A karotin azon molekulák gyűjtőneve, melyeknek a képlete C40H56.
A karotin egy narancssárga színű pigment, mely a fotoszintézisben is nagy szerepet játszik.
A karotin adja a sárgarépa, és sok más zöldség és gyümölcs narancssárga színét.
Élelmiszer-adalékanyagként a narancssárga, vitamindús élelmiszerekben, csakúgy mint a vitaminkészítményekben nagy valószínűséggel megtalálható E160a néven.

A karotin két fő  az α-karotin és a β-karotin.

Kémiailag a karotin terpén, nyolc darab izoprén egységből biokémiai úton szintetizáható. Két fő formája van, melyet a görög abc betűivel jelölünk: alfa-karotin (α-karotin) és béta-karotin (β-karotin). Létezik továbbá gamma, delta és epszilon (γ, δ és ε-karotin) változata is.
A béta-karotin két fő retinil csoportból áll, és a vékonybélben található, a bélbolyhok által kiválasztott emésztőnedvben található béta-karotin dioxigenáz bontja le retinollá, mely az A-vitamin előanyaga.
A fölösleges karotint a máj tárolja, és szükség esetén A vitaminná alakítja.

A béta-karotin az A-vitamin provitaminja, ami azt jelenti, hogy a szervezet - szük­ségleteinek megfelelően - maga állítja elő belőle az A-vitamint a májban.

Az A-vita­min számos szempanasz kezelésében segíthet, véd a légúti fertőzésekkel szemben, egészségesen tartja a bőrt, a hajat, a fogakat és a fogínyt. Részt vesz az ellenanyag-aktivitással rendelkező fehérjék, az úgynevezett immunglobulinok képzésében. A májfoltok, öregségi foltok kezelésében hasznos lehet. Gyorsítja a növekedést és a csontfejlődést. Védi a száj, az orr, a garat, a légcső és a tüdő nyálka­hártyáját. Tüdőtágulat és pajzsmirigy-túlműködés esetén is jó kiegészítő hatóanyag. Külön figyelmet érdemel a béta-karotin a rák megelőzésében betöltött szerepe miatt.

A daganatos betegségeket megelőző hatása azon alapul, hogy a rákkeltő tulaj­donságú anyagcsereterméket vagy a külvilágból a szervezetbe került anyagok átalakulási termékeit ártalmatlanabb szerkezetű vegyületekké alakítja át. A kutatók szerint az A-vitamin azért véd a ráktól, mert elősegíti a sejtdifferen­ciálódást, és ezzel ellenőrzés alatt tudja tartani a daganatos sejtek vad, differen­ciálatlan növekedését. A cink pedig az A-vitamin forgalmát szabályozza a sejtekben.

A béta-karotin ösztönzi az immunrendszer működését is.

Nemcsak a daganatos meg­betegedések, hanem az érelmeszesedés ellen is véd, csökkenti a szívkoszorúér-elzáródás, a szívinfarktus és a hirtelen szívhalál kockázatát.

Egy tíz éven át tartó amerikai kísérlet bebizonyította, hogy a rendszeresen béta-karotint szedő férfiak körében fele annyi szívbetegség és prosztata rákos meg­betegedés fordult elő, mint a kontrollcsoportban, amelynek tagjai nem kaptak béta-karotint.

A béta-karotin minden zöld növényben megtalálható, legértékesebb forrásai: a rebarbara, a sárgarépa, a paraj, a kelkáposzta, a gyümölcsök közül pedig a sár­gadinnye és a kajszibarack.

Élelmiszereink sajnos gyakran vegyszerrel, környezetkárosító anyagokkal szennyezettek, így nem nyújtanak ideális vitaminforrást.

A sárgarépában például, hacsak nem garantált minőségű, bio termék, gyakran több a kadmium és a nitrát, mint a béta-karotin.

Ezért nagy segítséget jelent szervezetünknek, ha tiszta béta-karotinhoz juttatjuk.

A túladagolás veszélyétől ez esetben nem kell tartanunk, a béta-karotinból ugyanis a szervezet csak annyit alakít át A-vitaminná, amennyire éppen szüksége van.

A következő élelmiszerek különösen sok karotint tartalmaznak:

• édesburgonya

• sárgarépa

• kelkáposzta

• spenót

• kantalup dinnye

• zellerzöld

• koriander

• kakukkfű

• manióka

• mangó

• sárgadinnye

• tök

FIGYELEM!

A cukorbetegek szervezete kevesebb béta-karotint tud hasznosítani, ezért nem ajánlatos túl nagy adagban szedniük.

E-vitamin szedése esetén több A-vitaminra vagy béta-karotinra van szükségünk.

A koleszterinszintet csökkentő szerek (szója, fokhagyma) csökkentik az A-vita­min felszívódását, tehát nagyobb az A-vitamin szükséglet.

Forrás:

Dr. Michael Colgan: Optimum Sports Nutrition, Advanced Research Press, New York, 1993

Ear) Mindell: Vitamin Biblia, Westinvest Kft., Budapest, 1991

Brencsán János: Új orvosi szótár, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1983

Michael Tierra: Gyógyfüveskönyv, Ihmga-Print Nyomda és Kiadó, Budapest, 1991